Ha őz lennék

Ha őz lennék, szabad lennék, könnyű szívem elvinne messzire. Ha őz lennék, te vadász lennél, irigyelnéd szabad életem. Üldöznél, hajtanál még tiéd nem lenne egészen. Eltalálnál, sajogna, fájna, vérző szívem talán meg is állna és nem lennének többé álmaim. Nem vagyok őz és te nem vagy vadász, mégse hallod szavaim. Közeledésed nem tiszta szándék ésBővebben: “Ha őz lennék”

A megfagyott idő

Nem tudom hogyan kerültünk ide. Te meg én. Tegnap még utánam rohantál, el akartál köszönni. Nem értettem, miért fontos ez neked, hisz mondtam, hogy reggel korán jövök. Mindig ez az aggódás, hogy valami baj ér! Mégis milyen baj? Engem semmi baj nem érhet. Itt vagyok, ahogy ígértem. De te már nem vagy itt. Pedig látlak,Bővebben: “A megfagyott idő”

A kezdet

Azt mondják a bennünk lakó érzéseknek utat kell adni. Ha ezt megteszem, vajon mit hozok létre benned? Mindent közölhetek kendőzetlenül? Van-e az érzelmek leírásának határa? Át lehet adni egy adott pillanatot, úgy ahogyan megéltük? Az idő tényleg megszépíti a legszomorúbbakat is? Már nem fáj, ami régen fájt csak beépül az énbe? Sok a kérdés. ElkezdekBővebben: “A kezdet”