Gondolatok, rövid történetek, homályos vagy tiszta emlékek, érzések keveréke, amik formálnak, megállásra vagy épp indulásra késztetnek. Szavak egyszerűen és őszintén belőlem.

Várom

Várom, hogy a te ne fájjon nekem. Várom, hogy a te nagyon távol legyen. Várom, hogy a te az legyen nekem, ami én voltam neked. Olyan pici. Semmi. Jelentéktelen. Várom, hogy az összes sebemen heg legyen. Várom, hogy ami összetört újra egész legyen. Várom, hogy a hangom újra hangos legyen. Várom, hogy a lényem újra…

Ha őz lennék

Ha őz lennék, szabad lennék, könnyű szívem elvinne messzire. Ha őz lennék, te vadász lennél, irigyelnéd szabad életem. Üldöznél, hajtanál még tiéd nem lenne egészen. Eltalálnál, sajogna, fájna, vérző szívem talán meg is állna és nem lennének többé álmaim. Nem vagyok őz és te nem vagy vadász, mégse hallod szavaim. Közeledésed nem tiszta szándék és…

A találkozás

Nézzük egymást, nem mozdulunk. “Miért kísértesz már megint?” – kérdezem. “Miért vagy itt? Menj zenélj” – nógatom. De csak a csend tölti ki a teret. Milyen rég volt már, hogy kerestelek. Halványan még dereng. Akkor még két kezemet fogták és álmok röpködnek körülöttem szüntelen. Hallottam a hangod, kíváncsiság hajtott, de nem találtalak sehol sem. Most…


Tartalom:


Follow My Blog

Get new content delivered directly to your inbox.

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .