Címketár:Gyerekkor

Nézzük egymást, nem mozdulunk. “Miért kísértesz már megint?” – kérdezem. “Miért vagy itt? Menj zenélj” – nógatom. De csak a csend tölti ki a teret. Milyen rég volt már, hogy kerestelek. Halványan még dereng. Akkor még két kezemet fogták és álmok röpködnek körülöttem szüntelen. Hallottam a hangod, kíváncsiság hajtott, de nem találtalak sehol sem. MostBővebben: “A találkozás”