Egyszer volt, hol nem volt

Tudom, hogy az este az után jön a reggel, a sötétet a világos követi. A hideg telet a meleg nyár váltja és a kopár fák újra rügyeznek tavasszal.

Tudom, hogy a felhők felett mindig gyönyörűen süt a nap és eső után keresem a színes szivárványt, aminek lába titkos kincseket rejt.

A hegy és völgy váltakozva hullámzik. A folyó eléri a tengert.

A gyerekből egyszer felnőtt lesz. A fordulásból, kúszásból, mászásból, bizonytalan tipegés-topogásból egyszer stabil séta, a sétából futás. A hangokból szavak, a szavakból mondatok, a mondatokból mesék. A gyermeki mesevilág lassan felnőtt valósággá változik.

Viszont a te szeretlek szavadat tett nem követi. Az ott lebeg mese és valóság között.

A kimondott szó csupán egy szó marad? Hol van a szereteted?

A hiányból bánat lesz.

A bánatból szememben könny születik.

Amit majd egyszer, öröm és mosoly követ.

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .