Tudom, hogy az este az után jön a reggel, a sötétet a világos követi. A hideg telet a meleg nyár váltja és a kopár fák újra rügyeznek tavasszal.
Tudom, hogy a felhők felett mindig gyönyörűen süt a nap és eső után keresem a színes szivárványt, aminek lába titkos kincseket rejt.
A hegy és völgy váltakozva hullámzik. A folyó eléri a tengert.
A gyerekből egyszer felnőtt lesz. A fordulásból, kúszásból, mászásból, bizonytalan tipegés-topogásból egyszer stabil séta, a sétából futás. A hangokból szavak, a szavakból mondatok, a mondatokból mesék. A gyermeki mesevilág lassan felnőtt valósággá változik.
Viszont a te szeretlek szavadat tett nem követi. Az ott lebeg mese és valóság között.
A kimondott szó csupán egy szó marad? Hol van a szereteted?
A hiányból bánat lesz.
A bánatból szememben könny születik.
Amit majd egyszer, öröm és mosoly követ.